PROLGUS
A nap mr rg lenyugodott, estefel jr az id. Mieltt leltem volna az asztalomhoz, felkapcsoltam a taposlmpt s ersen gondolkoztam. Minden leckt megrtam, a feladott vers gondosan bemagolva, a holnapi felszerelst mr rg bepakoltam a tskmba. Frissen mosott hajam a kedvenc samponomtl illatozik, a lmpafny tncol a gesztenyeszn zuhatagon.
Egy tincset az ujjam kr csavarva rjttem, ma mr semmi dolgom nincs az alvson kvl.
Mrpedig ahhoz semmi kedvem. De ttlenl filozoflgatni puszta idpocskols. gy dntttem, hogy hallgatok egy kis zent az sreg magnmon. Visszatrve az rasztalomhoz leltem, s a naptrat kezdtem tanulmnyozni – jobb hjn kzelg nvnapok utn kutattam.
Magamban elknyveltem, hogy ez a nap -szokatlan mdon- esemnytelenl telt. Mondjuk vgig itthon ltem, szval nem sok minden trtnhetett volna.
Tekintetem az osztlykpre tvedt, s elmosolyodtam az ismers arcok lttn. Szerencssnek mondhatom magam; nem mindenkinek adatik meg, hogy ilyen odaad s klnleges bartok vegyk krl. Br lehet, hogy ebben az osztlyban az ember lnya kicsit tbb kalandba keveredik a kelletnl... Ugyanis ez a trsasg tnyleg „klnleges”, a maguk mdjn.
Vglis arra, hogy valaki gondolatolvas, vagy valamelyik termszeti elemnek parancsol, esetleg animgus kpessgekkel rendelkezik, nem nagyon hasznljuk az „tlagos” kifejezst, ugye?
Mindezzel egyetlen gondom van csak: nekem nincs semmifle kpessgem. Deht akkor mit is keresek kztk? Nos, n is tisztavr levin volnk, akrcsak k. A szleim szerint egyszeren „ksn r tpus” vagyok, csupn id krdse, hogy a hatalmam kibontakozzon.
Nehz gy teljes rtk szerepet vllalnom az osztly letben, de mit tehetnk? Vrok az ermre, s nyomon kvetem a kalandjaikat.
A nevem Angel, s ez az n nem mindennapi trtnetem.
|