Azt ígértem, hogy beszámolok a budapesti kiruccanásról. Igazándiból nem sok extrával szolgálhatok, mert a konzulátus melletti parkolón kívül mást nem nagyon szemrevételeztem... Autókázni pedig egyenest félelmetes volt! Csupa hókása volt az autópálya, a kis ékszerdobozunk igencsak dobálta a fenekét menet közben; szerencsére apu gond nélkül egyenesben tartotta, nem történt baj.
  Direkt tetszett, hogy az úton végig az én pendrive-omat hallgattuk, telistele jobbnál jobb számokkal. Kedveztünk anyunak a Josh Grobanokkal, apunak a jó kis trance-ekkel, nekem pedig az összessel! :D Annyi volt a probléma, hogy olybá tűnt, mintha a kocsi ablaktörlője antennaként működne a lejátszó szempontjából. Mivel a töbi autó és a hatalmas - "bengosz állatosz" - kamionok felcsapták a piszkot a szélvédőre, az ablaktörlő gyakran munkába lendült, meg-megszakítva a zenéimet... Ajjj... -.-" Azért túléltem. :)
  Nagyjából ennyiből állt az út. Apura nem kellett sokat várni, hamar elindultunk hazafelé. Egy kis kajálda, egy kis McDonalds, egy csöppnyi CORA... Mondanom sem kell, hogy egész nap rossz idő volt, de mikor kiértünk Miskolcról, ragyogó napsütés fogadott bennünket. A környék mindig hazavár! :D

  Ennyi volt itthon a hosszú hétvégém. A hátam jobban van egy kevéssel, szedem a gyógyszereket. Nem szeretnék ultrahangra menni vele, úgyhogy esténként mantrázom magamban, hogy "meggyógyul, meggyógyul, meggyógyul...". Legyen úgy!
  Most pedig megyek, ugyanis háromnegyed egykor megyek apuval Miskolcra a buszhoz, és még nem vagyok készen. Fél kettőkör indulok onnan Mezőkövesdre, oda megérkezem fél háromkor, háromnegyed háromtól pedig megszakítás nélkül ülök Kenderesig. 5-re ottvagyok. Mesés...
  De amúgy már mennék, hiányoznak a többiek. Főleg a 13-as háló és Ricsi. ŁŁŁŁŁŁŁ Bár a föci tz annyira nem... :D

Pénteken jövök! Auf Wiedersehen! ;)